Lakitelek négyezer hatszáz lakosú nagyközség a Duna-Tisza közén Bács-Kiskun megyében, a Kecskeméti kistérség keleti részén, Kecskeméttől és Kiskunfélegyházától egyenlő távolságban a Homokhátság és a Tisza-völgy találkozásánál alakult ki. A mai község Kecskemét város birtokaiból, puszták egyesítéseként jött létre. Jelenleg külterületként Lakitelekhez tartozik: Felsőalpár, Kisalpár, Árpádszállás, Szikra, Szikra-Oncsatelep, Kapásfalu, valamint Tőserdő.

Már honfoglaló őseink is felismerték e térség kedvező adottságait, főként a folyó közelsége adott számukra biztosítékot az élethez. A legkorábbi régészeti leletek a rézkorból, a bodrogkeresztúri kultúra népeitől valók, ezek nyomán állítható, hogy a Kr. e. III. évezredtől élnek itt emberek. A XIX. században a vasútépítési munkák nyomán felszínre kerültek bronzkori zóki kultúra, vaskori kelta népesség, valamint a szarmaták, germánok, avarok s honfoglaló őseink emlékei is.

II. Béla király jegyzője Anonymus, Árpád hadai felvonulási területeként említi meg vidékünket. A legenda szerint a vezér itt pihent meg a Zalán bolgár fejedelemmel vívott csata előtt. A millennium idején, elődeink ezért nevezték el Lakitelek Tiszaalpár felé eső határrészét Árpádszállásnak.
Lakitelek területéről az első okleveles említés 1075-ből származik. I. Géza alapítólevelében Alpár felső részét a garamszentbenedeki apátságnak adományozta. Ekkor a falu nem lehetett népesebb 100-200 lelkesnél.

A tatárjárás során a falu elnéptelenedett, majd az újratelepülést a XV. századból leletek bizonyítják. 1488-ból származik az első írásos emlék Laka községről, majd Lakaljaként is emlegették, 1785-ben II. József császár elkészíttette Magyarország első katonai térképét, ezen, mint tájékozódási pont szerepel először Lakitelek, de Laki-telleknek írva. Később egy elírás folytán a vasútvonal átadásakor Lakytelekként volt ismert a mai Lakitelek.

Az 1780-as évek végén rév épült a Tiszán, 1856-ban már egy tanyából a gazdák iskolát alakítottak ki, 1896-ban átadásra került a Kecskemét-Tiszaugi vasútvonal, majd 1897-ben a Szolnok-kiskunfélegyházi helyi érdeku vasútvonal, muködni kezdett a Posta. Tiszaugnál hajóállomás létesült, így Lakitelek összeköttetésbe került az ország szinte minden pontjával.

A XX. században Lakitelek központi fekvése (vasúti csomópont), a szőlő- és gyümölcstermesztés fellendülése a népességszám erőteljes növekedését eredményezte. 1921-től saját orvosa és rendelője, 1926-tól gyógyszertára is van a falunak. Felépült egy szálloda, megépült a katolikus, majd a református templom, elkészült a Tiszai vashíd. Tornaegylet, színjátszó kör alakult, folyamatosan épültek a külterületeken az iskolák.

A gyors ütemű fejlődés következtében 1931-ben Kecskemét város th. Kisgyulése Kisalpár, Felsőalpár, Szikra, Árpádszállás és Lakytelek puszták területére kiterjedő hatáskörrel és Lakytelek székhellyel közigazgatási kirendeltséget alapított, (a mai könyvtár helyén).

1950-ben Lakitelek önálló közigazgatású község lett, megalakult a helyi tanács, ekkor épült fel a tanácsháza. Óvodát, bölcsődét alakítottak ki, majd 1962-ben megépült az emeletes iskola, 1963-ban a művelődési ház. Takarékszövetkezet, Tsz., Gazdaság, Kutatóintézet működött, vízhálózat, villanyhálózat és úthálózat épült ki folyamatosan.

A hetvenes években újabb fellendülés indult, átadásra került az emeletes óvoda, a tornaterem, az alsó tagozatos szárny, napközi-otthon épült, jelentősen bővült a telefonhálózat és több lépcsőben kialakításra került az üdülő övezet a Tőserdőben.
A 80-as években épült a gázhálózat, bővült az iskola, átadásra került az automata távbeszélőközpontot is magába foglaló új postaépület.

Lakitelek országos hírnévre 1987-ben tett szert, amikor rendszerváltást sürgetve több mint 150 értelmiségi tartott tanácskozást Lezsák Sándor telkén felállított sátorban. Később itt alakult meg a Magyar Demokrata Fórum.

A választások után új irányt vett a fejlődés Népfőiskola, Vágóhíd, Pékség, Benzinkút és számos kis üzlet épült. Átadásra került az Idősek Gondozóháza. Minigolf pálya nyílt, Kábel TV hálózat és kerékpárút épült. Megnyílt a Mákvirág Galéria, új épületbe költözött a Takarékszövetkezet. Kihelyezett gimnáziumi oktatás indult a Népfőiskolán, az iskola Általános Iskola és Zeneiskola lett, beindult a művészeti oktatás is. 2001 júniusában átadták a Tisza új hídját. 2003-ban korszerűsödött a villanyhálózat, 2004-ben épült fel az óvodában a tornaterem, szilárd útburkolatot kapott a Vörösmarty utca. 2006-ban AVOP pályázat segítségével átadásra került a felújított és kibővített könyvtár, az intézmény akadálymentesített lett. A 2007. év legnagyobb beruházása Lakitelek szennyvízelvezetésének és tisztítóberendezésének megépítése.
2009-ben szintén pályázatok segítségével megújult a régi óvoda és az iskola épületének födémje.

2010. október 7-én átadásra került a kibővített és felújított bölcsőde is, amely szintén EU támogatásból valósult meg.